MIVEL FESSÜNK?

A rutinos barkácsolóknak ez nem kérdés, másoknak viszont komoly fejtörést okozhat, hogy felújító munkáikhoz milyen festékeket vásároljanak. Azt is megjegyezzük azonban, hogy a tapasztalatokat sem árt gyarapítani, mert a megszokottnál akadhatunk jobb, kiadósabb, gyorsabban száradó festékekre, amelyekkel könnyebb bánni, és gyorsabban túl lehetünk a munka nagyján. Egyszóval a ránk váró munka előtt mindig ajánlatos alaposabban körülnézni a festékszaküzletekben, barkácsáruházakban.

 

 

A bőséges választék természetesen néha még a rutinos szakembereket is elbizonytalanítja, ilyenkor kerül előtérbe a régi mondás: járt utat járatlanért el ne hagyj, s sokan ezért döntenek a megszokott festékek mellett. A világ azonban állandóan változik, egyre korszerűbb, jobb minőségű festékek kerülnek a polcokra. Akkor hát mit tegyünk, hogyan válasszuk ki közülük a céljainknak legmegfelelőbbet? E kérdésre az alábbiakban igyekszünk választ adni a tanácstalanoknak.

 

 

Általános szempontok

Először is válasszuk szét az ismerteket az ismeretlen fajtáktól. Nagyobb volumenű munkák esetében nem célszerű ismeretlen festékeket vásárolnunk, mert amelyiket már megtapasztaltuk, azzal meglepetés nem érhet bennünket. Kisebb munkáknál viszont érdemes kipróbálnunk új anyagokat, hiszen így nem "veszíthetünk" sokat. Tévedés ne essék, ezzel nem azt állítjuk, hogy könnyen rossz festéket vásárolhatunk. Megeshet azonban, hogy esetleg rosszul alkalmazzuk, vagy egyéb tulajdonsága miatt vélt hátrányba kerülünk, amit később a bevonat tartóssága, ellenálló képessége, színtartóssága stb. kompenzálhatja és megváltoztathatja kezdeti ellenérzéseinket.
A kiválasztást mindig az alapján döntsük el, hogy elsődlegesen milyen célra ajánlják a használati utasítás szerint. Azt is nézzük meg, hogy milyen alapozót, fedőfestéket ajánlanak hozzá. Ha ezt betartjuk, szinte csak kellemes meglepetés érhet bennünket. A festék kiadósságát is jól vizsgáljuk meg, és azt se hagyjuk figyelmen kívül, hogy hány rétege biztosít teljes fedettséget.

 

 

Egyszóval az összes, használati utasításból kideríthető jellemzőjét vegyük számításba a festék árával együtt. Ez különösen akkor kezd komoly tényezővé válni, ha nagyobb mennyiségre van belőle szükségünk. Ne idegenkedjünk a vizes-bázisú festékektől, mert amellett, hogy kiváló a minőségük, gyorsabban is száradnak, és hígításukhoz víz, nem az egészségünkre ártalmas anyagokat tartalmazó oldószerek valamelyike szükséges. Tartsuk be a gyártók által javasolt ún. bevonatrendszereket, mert ezek megalapozott, bevizsgált tényeken alapulnak, ami kimondottan a mi érdekeinket szolgálja.
A megfelelő festék kiválasztása így már nem is olyan nehéz feladat, de ehhez azonban tudnunk kell, hogy milyen anyagra kenjük majd fel a festéket, s a bevonandó tárgy, vagy szerkezet külső, vagy belső térben van-e.

FELÜLETELŐKÉSZÍTÉS FESTÉSHEZ

Új felület esetén elegendő a megfelelő szilárdságú hibátlan felületekről a port és a szennyeződéseket el kell távolítani. Esetenként a felületek szívóképességét ki kell egyenlíteni. A felületi egyenetlenségeket, gletteléssel kell kisimítani.

Régi falfelületek esetében a már korábban felhordott festék állapotát meg kell vizsgálni; amennyiben laza, elváló részeket tartalmaz, úgy azokat el kell távolítani. A porló részeket kaparással szüntessük meg. Szükség esetén impregnáló mélyalapozással a felületet erősítsük meg. A felületi hibákat javítóhabarccsal, glettel hozzuk helyre.

 

FALFESTÉK TÍPUSOK

Az egyes falfesték típusok tulajdonságai alapvetően alkalmazkodnak a velük szemben támasztott speciális követelményekhez.

Beltéri falfestékekkel szemben támasztott követelmények:

- megfelelő díszítő hatás;
- gazdaságos felhordhatóság;
- megfelelő védőhatás speciális igények esetén (fokozott vízzáróság, tisztíthatóság, mosás és súrolás állóság);
- lúgállóság;
- lég- és páraáteresztő képesség.

Belső falfesték esetében gyakran alkalmaznak túlpigmentált festéket, hiszen ez előnyösen befolyásolja a fedőképességet, s így a kiadósságot. Belső falfestékeknél beszélhetünk ún. nedves és száraz fedőképességről. "Nedves fedőképességről" akkor beszélhetünk, amikor a friss bevonat még nem száradt meg, és a pigmentek közötti tereket részben a víz tölti ki. A száradást követően a víz helyére levegő kerül, és a törésmutató-különbség lényegesen megnövekszik. Számos olyan beltéri falfestékkel találkozhatunk, amelyeknél nedves állapotban még erősen áttetsző, megszáradva azonban már kielégítő fedőképességet mutat.

 

Kültéri falfestékkel szemben támasztott követelmények:

- nagyfokú időjárás- és fényállóság;
- mechanikai védelem.

Mindkét bevonat típus esetében fontos a nagyfokú lúgállóság (a friss beton és a habarcs, valamint a cementes anyagok magas lúgtartalma miatt). Ez nemcsak a kötőanyagra, hanem a pigmentre is vonatkozik. A belső és a külső festésre szánt anyagok között a legnagyobb különbség a felhasznált kötőanyagok és a pigmentek között van. Azon kívül a kötőanyag pigmentarányában van jelentős eltérés, amit "a pigment-térfogatkoncentrációjával" szokás kifejezni. Ennek a lényege az, hogy az arányt nem tömegszázalékban, hanem térfogatszázalékban adják meg, s így sokkal pontosabb következtetéseket lehet levonni a bevonat tulajdonságaira vonatkozóan.

A pigmentek mellett alkalmazott töltőanyagok (pl. mészkőliszt, dolomit, talkum, kaolin stb.) ebből a szempontból a pigmentekhez sorolandók. Azt az állapotot, amikor a rendszerben éppen annyi pigment van jelen, amennyi a rendelkezésre álló hézagokat teljesen kitölti, kritikus pigmentkoncentrációnak nevezik. Ha ennél több pigment van jelen a rendszerben, akkor a bevonatokon pórusok, mikroszkópikus csatornák keletkeznek, amelyeken a víz könnyűszerrel át tud hatolni. Nyilvánvaló, hogy az ilyen túlpigmentált festék kültéri felhasználásra nem alkalmas.

Beltéri festékek általában

Faanyagok esetében, belső térben, inkább a használat okozta kopások ellen kell a felületeket védenünk, s legalább ilyen fontos a fatárgyak esztétikai hatása. A bevonóanyagot ezért mindig a mechanikai hatásokra tekintettel kell kiválasztanunk. A fapadlóknál nagyon fontos a bevonat kopásállósága, ezért ide kimondottan e célra kialakított padlólakkokat kell felkennünk. E téren is választhatunk az oldószeres, vagy a vízbázisú parkettalakkok között. A vízbázisú lakkok szagtalanok, gyorsan száradnak, s bevonatuk semmivel sem kopik el hamarabb, mint a kétkomponensű lakkoké.

 

Legbőségesebb talán a falfestékek választéka. Szinte mindegyik diszperziós, színezhető, s még fűrészporos tapétahatású változatuk is van. E téren a kiadósság és az ár lehet a "döntőbíró", mert ezeknek a festékeknek a kvalitásai közel azonosak, legfeljebb egyénenként más a megítélésük a színtartósságuk és kopásállóságuk tekintetében. Színezésükhöz bármely fallazúr, vagy színező paszta használható. Ezenkívül beszerezhetők különlegesnek mondható, nagy fedőképességű csepegés mentes diszperziós falfestékek is, amelyeknek már egy rétege is garantáltan kitűnő fedést biztosít. Ha tehát az a célunk, hogy gyorsan túl legyünk a lakásfestésen, akkor az ilyen szuper fedőképességű festékekkel ezt el is fogjuk érni. Hogy milyen áron, az ilyenkor mellékes. Akinek pedig lényeges az ár is, az nézelődjön, mérlegeljen, s csak azután válasszon festéket.
A fentiekben a festés óriási témakörének valamiféle tömör összefoglalása volt a célunk.

 

Beltérben alkalmazott falfestékek

MÉSZ

A meszelés elvégzéséhez egy erre alkalmas vödörben oltott meszet kevernek, és szűrés után korongecsettel hordják fel beton vagy vakolt felületre. A meszelést célszerű többször megismételni, mert a fedőképessége nem megfelelő. Mechanikai szilárdsága gyenge, így könnyen ledörzsölhető a felületről.
Előnye: olcsó, szerves anyagot nem tartalmaz, fertőtlenítő hatású Ma már nem kell feltétlenül bajlódni az oltással, és a szűréssel, mert festésre kész, kis kiszerelésben, sőt már színezett formában is kapható.

ÁLLATI ENYVES FALFESTÉKEK

A kereskedelemben ma már alig beszerezhető bőrenyvet vagy csontenyvet apró darabokra törve, vízzel egy edénybe helyezik. Kellő áztatás után meleg vízfürdőbe teszik, majd állandó kevergetés mellett teljesen feloldják. Amikor kész, vízzel meghígítják és a szükséges pigmenteket hozzákeverik. Enyves festék előtt célszerű az alapfelületet káliszappanos vízzel és timsóval előkezelni a fal egyenletes szívóképességének biztosítása céljából.
Hátrányai:
- mindig csak a helyszínen a festést megelőzően lehet elkészíteni;
- az enyves festék mechanikai szilárdsága kicsi, könnyen ledörzsölhető;
- nedvességre rendkívül érzékeny;
- penészesedésre hajlamos;
- vastagabb rétegben lepattogzik, ezért az előző rétegeket mindig el kell távolítani;
- más típusú falfestékkel átfesteni szinte lehetetlen.
Előnye: olcsó
Alkalmazása mára már szinte teljesen kiszorult a körülményes felhasználás miatt.

NÖVÉNYI EREDETŰ (ENYVES) FALFESTÉKEK

A cellulóz egyes étereit (metil-cellulóz, carboxi-metil-cellulóz, etil-metil-cellulóz, stb.) is használták falfesték kötőanyagaként. Ezek már előkevert porkeverék formájában tartalmazták a kötőanyagot és a pigmenteket egyaránt. A csomagoláson feltüntetett arányban, vízzel összekeverve máris használatra kész festéket kaptunk. A legismertebb márka a Praktikolor falfesték volt.
Hátránya: ua. mint fent
A CMC-t és más cellulóz étereket ma leginkább tapétaragasztóként, illetve úgynevezett "folyékony tapéták" kötőanyagaként alkalmazzák:

ALKIDGYANTÁS FALFESTÉKEK

Falfestés céljára a túlpigmentált, matt alkidgyantás festékeket alkalmazták, elsősorban "olajlábazatok" készítésére. Alapanyaguk nagy molekulasúlyú lakkbenzinben oldott alkid műgyanta, amelyet titándioxiddal és különböző szerves és szervetlen pigmentekkel kevernek.
Hátránya:
- oldószer tartalom (tűzveszélyesség, egészségi ártalom);
- nem páraáteresztő;
- az alap magas lúgtartalma esetén hajlamos a krétásodásra.
Előnye:
- nagy fedőképesség
- kitűnő tapadás
- foltszigetelő képesség

 

 

VIZES MŰANYAGDISZPERZIÓS BELSŐ FALFESTÉKEK

Legfontosabb alapanyagai: a különféle összetételű műanyagdiszperzió, pigmentek, töltőanyagok és különböző segédanyagok. A ma használatos műanyagdiszperziók általában kb. 50%-os szilárdanyag tartalmú, különböző monomerek felhasználásával készült kopolimer diszperziók. A leggyakrabban használt monomerek: vinilacetát, vinilpropionát, vinilverzatát, sztirol, etilakrilát, butilakrilát, 2-etil-hexil akrilát. A különböző diszperziók felhasználásával más és más tulajdonságú festékhez juthatunk.

A leggyakrabban alkalmazott pigment a TiO2, amelynek kiváló a fehérsége, fedőképessége. Magas ára miatt leginkább a drágább, magasabb minőséget képviselő festékekben találhatjuk meg. A falfestékek többsége fehér és színezésükhöz külön színezőpasztákat árusítanak. A szerves pasztáknak, tintáknak igen nagy a színezőképességük, de 3-5 % ban alkalmazva a fedőképességet, és így a kiadósságot jelentősen nem befolyásolják. Használatukkal pasztellszíneket kaphatunk.

Ma már kaphatók az előre színrekevert festékek, illetve az intenzív színárnyalatok eléréséhez bázis (keverő) festékek is, amelyeket egy színkártya alapján számítógép segítségével a vásárlás helyszínén kevernek ki. A diszperziós festékek előállításánál még számos segédanyagra van szükség.

A diszperziós festékek előnyei:

- nem tartalmaznak egészségre káros mennyiségben oldószert;
- nem tűzveszélyesek;
- könnyen felhordhatók ecsettel, hengerrel, szórással;
- vízzel hígíthatók;
- az eszközök vízzel tisztíthatók; - bevonata repedésmentes;
- lég- és páraáteresztő;
- többször átfesthető anélkül, hogy ez jelentősen változna.

Hátrányai:

- nem természetes eredetűek;
- fagyveszélyesek;
- általában +5 - 30 oC között, 20-80% páratartalom mellett hordhatók fel az optimális filmképzés miatt.

 

 

KÜLÖNLEGES HATÁSÚ BELTÉRI FALFESTÉKEK

Raufaser (fűrészporos) falfesték:
Különböző szemcseméretű forgácsot tartalmazó festék. A fűrészporos tapétára emlékeztető bevonatot képez. Előnye, hogy kisebb repedések áthidalására képes, így kevésbé érzékeny a tökéletes felület elő készítésre.

Márvány utánzatú falfesték:
Paszta konzisztenciájú anyag, amelyet kenőkéssel, spaknival kell felhordani. Több típusa van forgalomba, van amelyik önfényesedő, van amelyiket dörzsöléssel fel kell fényesíteni. Színezhető.

Fallazúr:
Színes festett alapfelületen a második réteget egy erősebben színezett transzparens réteggel vonják be, amely különleges hatást vált ki.

EFFEKT HATÁSÚ BEVONATOK:

Sruktúr bevonatok:
1-2 mm-es szemcséket tartalmazó, akrilát diszperziós beltéri vékony bevonó anyagok. Felhordhatók glettvassal, ill. szórással. Száradást követően a kapart vakolatra emlékeztető bevonatot ad. Dörzsöléssel a mintázatot befolyásolhatjuk.

Lábazati vékonyvakolatok:
1-2 mm-es színezett gránit vagy mészkőszemcséket tartalmazó bevonóanyag. Glettvassal felhordható. 1-2 napos száradás után színes, dekoratív bevonatot képez, amely a mechanikai behatásoktól véd.

MIRE KÖVETKEZETEHETÜNK, A BELTÉRI DISZPERZIÓS FALFESTÉKEK NEVEIBEN SZEREPLŐ ELNEVEZÉSEKBŐL

"Fal és mennyezett festék"

Átlagos minőségű diszperziós falfesték. Tapadása még megfelelő, de tisztíthatóság szempontjából nem tartoznak a legjobbak közé. Legfeljebb szárazon dörzsállóak.

"Izoláló"

Általában alapozó festésként használják. Magas fedőképesség, jó folteltakaró és szigetelőképesség jellemzi.

"Latex"

Kiváló minőségű, mosás- és súrolásálló bevonatot képez.

"Penészgátló"
Plussz fungicid adalékokat tartalmazó festék. Penészesedésre hajlamos nedves helyiség festésére alkalmas. A penész megszüntetésére előzőleg lemosókat kell használni.

"Roller"
Különleges paszta konzisztenciájú, hígítás nélkül (csak hengerezéssel) felhordható festék.

"Egyrétegű"
Különlegesen pigmentált festék, amely már egy réteg felhordásával is kielégítő takarást biztosít.

TAPÉTÁK

A tapéták széles választéka teszi lehetővé a kívánt hatás elérését.

A tapétázott falfelület széleire célszerű speciális, dekoratív hatást keltő bordűröket helyezni. A bordűrök egyéni jelleget kölcsönöznek a szobának, az egyes tekercsek közötti határvonalra helyezhetők, vagy díszíthetik az ajtók, az ablakok vagy a belső térben más elemeinek szegélyét.

A gyerekszobában vagy a konyhában célszerű lemosható tapétát alkalmazni. A hálószoba vagy a gyerekszoba esetében a tapétát úgy kell megválasztani, hogy kellemes hatást keltsen és díszítse is a helyiséget, a saját ízlésnek megfelelően.

 

Az elért hatást a falfelület előkészítésének szakszerűségétől, valamint a tapéta típusának és mintázatának helyes megválasztásától függ.

• Függőleges irányú mintázat esetén: a szoba magasabbnak tűnik
• Vízszintes irányú mintázat esetén: a szoba nagyobbnak tűnik
• Kicsi, világos mintázat: a szoba tágasabbnak tűnik
• Nagy, sötét mintázat: a szoba kisebbnek tűnik
• 
  

A legnépszerűbb tapétatípusok:

Papírtapéta, könnyű: egyrétegű tapéta, sima felületű, modern mintázattal. Vízálló vagy lemosható változatban is kapható.

Papírtapéta, nehéz: két, vagy többrétegű nyomott tapéta. Ez a tapétafajta mosható változatban, illetve az ismételt tisztításnak ellenálló változatban is kapható.

Vinyl tapéta, hagyományos: mintázata, valamint moshatósága illetve súrolhatósága alapján a konyhák, fürdőszobák, előszobák tapétázására célszerű használni.

Vinyl tapéta, habosított PVC-ből: rendkívül tartós, vastag tapéta, amely bármely helyiségben alkalmazható. A tapéta alsó rétege papírból készül, a felső rétege műanyag film.

Textiltapéta: nyomtatott alapon lévő szövet vagy felragasztott szövet külső rétegére nyomtatott mintás tapéta.

Üvegszövet tapéta: üvegszálból készülő tapéta. A tapétát a felragasztás után diszperziós festékkel vagy átlátszó lakkal le kell festeni.

Rauhfauser vagy fűrészporos tapéta: papírból készült kétrétegű tapéta, a rétegek közt farostot tartalmaz. Felragasztás után érdemes lefesteni.

Struktúra tapéta: nyomott és szemcsézett tapéta, felragasztás után emulziós festékkel le kell festeni. A tapéta szerkezete akkor látható a legjobban, amikor ferde fénnyel van megvilágítva. A tapéta - nem síma felületének köszönhetően - a fal felületi egyenetlenségeit kitűnően elfedi.

Vlies tapéta: speciális textiltapéta, mely fali ragasztásos technikával (a tapétaragasztót a tapétázandó felületre kell felvinni és átitatódási idő nélkül felragasztható, majd a tapétacsere során szárazon lehúzható, így a vele való munka nagyon egyszerű. Rendkívül strapabíró és kopásálló, illetve repedésáthidaló funkciót is képes betölteni.

Bordur (szegőtapéta): a tapétázott falfelület modern befejező eleme. A bordűrök a megfelelő illeszkedéssel felhelyezett tapétacsíkok között rendkívül elegánsan néznek ki.
A felsoroltak mellett még más, különleges típusú tapéták is léteznek - például filcből készülő, faháncsból készülő (un. japán tapéta), csillogó bőrből vagy velúrból készülő, parafából stb. készülő tapéták.

Fontos megjegyezni a következőt: A mintás tapéta felületén a mintázat ismétlődik. A tapétatekercs ismétlődő részét "raportnak" nevezzük. Az ismétlődő jelleget a tapéta felhelyezésekor figyelembe kell venni, azaz a tapétát úgy kell felragasztani, hogy a megfelelő részek kerüljenek "folytatólagosan" egymás mellé.